Monday, April 13, 2009

A Magyar LÁNGOS, amely barátságra invitált


Július 1, Kanada Nap
-Canada Day

A Magyar LÁNGOS, amely barátságra invitált




Már 1868-ban merült fel az a kérdés hogy az Brit Észak-Amerikai tartományok egyesülése legyen egy ünnepnappal kitüntetve, de az első ünnepség több mint tíz évre rá volt megtartva, mint Dominion Day, vagyis mint a Birodalom Napja. Ebben az időben nem voltak ceremóniák, kivéve az 50 éves Konfederáció ünnepségét, amely 1917-ben július elsején volt megtartva Kanadában. Éveken át változott a Kanada Nap jelentősége, míg 1982 október 27-én lett a “Birodalom Nap” kikiáltva Kanada Nappá.

Így Kanadában 1985-tól ünneplik a Kanada Napot minden tartományban, és az mindig a helyi vezetőktől és önkéntesektől függ hogyan ünnepelnek. Egyes helyeken felvonulást rendeznek, másutt megemlékezéseket, piknikeket, játékokat, pihenő napokat. Sok család elvonul az északi vikendházakba, de sokan szeretnek részt venni a kedves, mosolygós nyüzsgésben, ahol a tartomány minden nemzetisége képviselve van és minden ott megjelenő ember barátnak, rokonnak érzi magát egy zajos tömegrendezvényen. Most a Torontótól nyugatra fekvő Mississauga városát látogattuk meg és egy nagy Magyar siker szemtanúi lettünk.

A mississaugai City Hall és a tere a szó szoros értelemben a helyi lakóké és a vendégeké volt. Minden nemzetiség kivonult ezen a napsugaras napon, hogy ünnepelje az egy államhoz való tartozást. A Kanadai zászló színe a piros volt a domináló úgy öltözetben, mint díszekben és reklámokban. Minden nemzetiség megtalálható volt a főtéren.



Nagy István és Sauverwald Mária


Ingyen osztogatták a Bibliát , a Koránt és a különböző nemzetek irgalmas növérei ingyen osztották az ételt.

A gyermekeknek rajzversenyt rendeztek, és minden gyermek elképzelése szerint rajzolta le azt amit tud Kanadáról. Délben csendült fel a kanadai himnusz, és egy percre mindenki megilletődött. Azután szónokok léptek fel, zenekarok, énekesek és mindenütt árulták a jobbnál jobb falatokat. Büszkeség töltött el, mikor észleltük, hogy az ételellátási részlegben a legnagyobb sikert a MAGYAR pavilon aratta.

Finom a magyar lángos

Hat órán át szolgálta fel a Mississaugai Magyar Egylet Nagy István elnök vezényletével a lángost, amelyért délelöttől késő estig egyfolytában tíz méteres embersor sorakozott.
A magyar asszonyok mosolya és buzgósága minden lángosban benn volt. Barnay Ella a csoport közkapcsolatok szervezője példamutató résztvételével serkentette az önkénteseket.

Nem maradt el az ízletes magyar kolbász sem, és talán a képek tudják legjobban igazolni az igazi siker örömét. Jelen volt az ünnepségen a Mississaugai Magyar Iskola Sauverwald Mária képviseletében. És a népművészeti cikkek árusítása és bemutatása sem maradt el. Öröm volt látni a magyar lángos sikerét Kanada születésnapján.

Képriport 2008. Július 1.

Török Erzsébet

Mississauga, Kanada


Sunday, April 12, 2009

A GILGÁMES VÍZIÓ


Beszélgetés Szucsán Károlyal az ismert Montreáli festőművésszel



Mikor megpillantottam Charles Sucsan (Szucsán Károly) festőművész munkáit, nyomban éreztem, hogy egy kimagasló tehetséggel állok szemben. A képei különleges energiát sugároztak: a többségtől való másságot, a vonalvezetés mozdulatának erejét, egy különleges képzőművészetet - az általa feltalált geometrikus figurákba öltött érzelmi stílust, amely a sajátságos ábráknak különleges értelmet és érzelmet ad. Sokoldalúsága mellett a képei a csak neki tulajdonítható egyéni kézjeggyel rendelkeznek.

2004 tavaszán a művész boldogan mutatta be élete nagy munkájának első részét - három alkotást a Gilgámes sorozatból…
Tudományosan bizonyított, hogy Gilgámes élő személy volt az időszámításunk előtti 28 században élt. Róla egy eposz maradt meg, az emberiség legősibb irodalmi alkotásai közé tartozó páratlan remekmű, amelynek témái tovább élnek a későbbi bibliai történetekben és a görög mitológiában…
2004-ben csak három kép volt készen. Azóta elkészült az egész sorozat- 12 képből álló sorozat, amely hamarosan megtekinthető lesz először a kanadai majd a külföldi közönség számára.

Hány éves korában érezte meg, hogy a művészet világához tartozik?

Párizsban, 17 éves koromban, a tanulással és a szakmaválasztással küszködve. Az első a zene volt: a zongora. A legjobb zeneiskolába jártam, de az anyagi nehézségek miatt fel kellett adnom. Egyik iskolatársammal és jóbarátommal együtt, akinek spanyol kerámikus apja Picasso barátja volt, a képzőművészeti pályát választottuk. Az édesapja műhelyébe iratkoztunk be tanoncoknak. Így ismerkedtem meg az ecset elbűvölő erejével. Párhuzamosan, a képzőművészeti tanfolyamot folytatva Párizsban, az újjáéledő művészeti világ befolyása alatt a képzőművészeti pályára lettem beoltva örökre.

Hogy érik meg a festőművészben az alkotás?

Több fajta ihlet alapján történik. Az érzelmek pillanatnyi hatása, amelyekből többnyire egy tervszerű alkotás keletkezik. Ez a szakmai törvények alapja. Ha a művész nem ihletből alkot, az rögtön meglátszik a munkáján.


Több fajta irányzat is képviselve van a munkáiban. Melyik a kedvence?

A pillanatnyi irányzat, amit követek, az absztrakt expressionista, a Gilgámes miatt. Szeretem a geometrikussságot az alkotásaimban, a különböző technikákat, amikkel dolgozom. A Gilgámes sorozatban egy saját, többfajta stílusból szintetizált rendszert használtam, ahogy a művésztörténészek és kritikusok állítják, egy egyéni Sucsan formát.

Manapság milyen nyelven gondolkodik?

Első nyelvem a francia, így érthető, hogy franciául. De beszélek angolul is. A feleségem, Dóra, magyar, és most már majdnem tökéletesen beszélek magyarul is.

Van e hobbi és milyen?

Igen, a művészettörténet, amelyből az emberiség világtörténelmének ismerete érdekel. Magyar származásúként az őseim történelmének megismerése is erősen vonz. Ebből kifolyólag természetesen a nemzetközi politika is.

Élete folyamán hol állított ki? Milyen díjakat nyert?

Egy fél évszázad alkotói munka után minden helyet nem tudnék felsorolni. Canadában Montréal, Quebec, Ottawa, Toronto, Vancouver. Az USA-ban New York, Chicago, Wilkes Barre, Pen., Franciaországban Enghien-Les-Bains, Németországban Hamburg, Magyarországon Budapest, és sok más kisebb helyen. Említésre méltó díj a híres francia társaság az "Art-Science-Lettre" diplomája volt 1998-ban.

Miért volt fontos a Gilgámes témát újraébreszteni, átélni saját képeiben, megalkotni?

A Gilgámes sorozatot életművemként lehet értékelni. Két céllal készült: rámutatni az ókori történelem szellemi hatására az emberiségre és a mai gondolkozás kialakulására, aminek nagy részben nincsen tudatában az emberiség. A másik pedig az, hogy a Földön élő civilizáció egyik nagy remekművét az én stílusomban vinni a közönség elé.


Hogy is jött a Gilgámes vízió?

Fiatalabb koromban meghatott a 6000 évvel ezelőti Susa-ban (Irán területén) talált kerámiai darabok felületének diszítési stílusa. A mai modernnek is megfelelne. Főleg a finomsága rázott meg. Megértettem, hogy akik alkották ezeket a formákat azok egy magas kultúrájú civilizációban élhettek. Máskülönben a primitív stílus volt jellemző az általános neolotikus időszakra. Ez a kontraszt és a kiváncsiság késztetett részletesebb kutatásokra. Ezt mondhatnánk egy megelőző víziónak.

Akkor voltak további víziók is?

Később, mit ad Isten! Badinyi Ferenc Montréálban tartózkodik, és előadást tart a sumér-magyar rokonságról. A "Kaldeától Isztergamig" könyvét megveszem, de akkor még nem tudok jól magyarul, így csak kb. 20 év múlva próbálom olvasni. A könyv nagy hatással volt rám. Így a mezopotámiai őstörténelem még érdekesebbé vált számomra. A Gilgámes eposzt részben ismertem. Annak felfedezése riadalmat okozott a francia értelmiség között a huszadik század elején. A szálak összefolytak, és a téma nagyon kezdett érdekelni.

Mi volt tovább?

Párizsban, a Louvre múzeumban, újból megtekinthettem a Susa kerámiákat. Ott bukkantam rá a Gilgámes eposz eredeti szövegére franciául. Ott jött az újabb erőszakos vízió, valami sugalmazás, hogy a Gilgámes királyt ábrázoljam abban a vonalas geometrikus stílusban, amiben akkor dolgoztam.
Akkor készült el a kis Gilgámes festmény, amely egy akkora belső megelégedettséget adott nekem, hogy elhatároztam, hogy a Gilgámes eposz fontosságának ismertetése érdekében illusztrációkat alkotok nagy fesmények formájában.
Nekem ez egy különleges alkotó lehetőséget nyújt, és egyúttal ajándék is lesz az emberiség számára az életem végén…

Kronológiailag mikor készültek az alkotások?

Az első három kép 1996-ban készült el, de különböző problémák miatt elhúzódott és csak 2007-ben tudtam mindent félre téve az alkotásra fordítani a megmaradt energiámat és nyugdíj alapomat. Tudni kell azt, hogy nagyon független beállítottságú vagyok, és semmiféle támogatással járó függő viszonyt nem fogadtam el a szakmai pályafutásom alatt. A művészeti szabadságnak ára van még a demokráciában is. Azonban örülök, hogy a 12 Gilgámes festmény is elkészült, ami óriási lelki megnyugvást okozott nekem.

Akkor hallhatnánk nagyon röviden a Gilgames történetét?

A Gilgámes eposz a 19-ik század folyamán az iraki kutatások alatt került napvilágra.
Gilgámes fél-isten fél-ember, Uruk Király. Az eposz körülbelül a kr.e. 2800 korszakból való, amelyet ékírásos formában agyagtáblákon találtak meg. Tartalma az ember teremtéséről, az özönvíz pusztitásáról és megmaradásáról, az Istenek harcáról, és főleg Gilgámes király barátságáról az Istenek által "teremtett" testvéri baráttal, Enkidúval való kapcsolatáról szól. A két ember kalandjai rámutatnak az élet alapkérdéseire, a "félisten" Gilgámes halhatatlanságának keresésére…
Utanapisthim az eposz szerint az egyedüli ember, akinek az Istenek megadták az örök életet, s akit Gilgámes az özönvíz után keres fel hogy megtudja tőle az örök élet titkát… Utnapistthim története hasonlít a Bibliai Noé történetére. Gilgámes páratlan fizikai ereje és hősies kalandjai továbbéltek a görög mítoszban, Herkules figurájában… Gilgámes hosszadalmas kutatás után végülis belátja, hogy felesleges harcolni a földön a halhatatlanságért vagyis a földi örök életért…

Hol lesz megtekinthető a sorozat?

Előreláthatóan a McMichael Múzeumban. A családom tagjai, a feleségem és gyermekeim segitenek a szervezésben. De a munkáim másolatai megtekinthetők a honlapomon:
www.sucsan.ca, ahol az érdeklődőkkel szívesen kommunikálok.

Török Erzsébet
(Marcius 1.2008)


Kanadai Magyar Közösségi Szolgálat


Kanadai Magyar Közösségi Szolgálat


840 St. Clair Avenue West, Toronto, ON, M6C 1C1

Phone: (416)762-3569 Fax:(416)762-0983

Honlap: www.KMKSZ.ca
E-mail: hungarianccs@hotmail.com
Registered Charity # 89 565 742 RR 0001


A Kanadai Magyar Közösségi Szolgálat nevében szeretettel köszöntjük Honfitársainkat!

Mint támogatóink, Önök bizonyára tudják, hogy a Kanadai Magyar Közösségi Szolgálat egy 1991 óta működő jótékonysági, nem nyereség-orientált szervezet, melynek a fő célja a Kanadában élő magyar ajkú társaink segítése.

Tevékenységünk természetesen nem korlátozódik az újonnan bevándorlók beilleszkedési ügyeinek segítésére. Alapvető szolgáltatásaink közé tartozik idős, beteg vagy magányos honfitársaink látogatása és segítése, tájékoztatás, tanácsadás, fordítás, tolmácsolás, önkéntesek kiképzése és oktatása, valamint ismeretterjesztő előadások szervezése. Eredményes munkánkhoz önkénteseink önzetlen, odaadó segítsége nélkülözhetetlen.
Szolgáltatásaink kiterjednek szociális, oktatási és kulturális területekre.
A magyar közösség szükségleteinek kielégítése érdekében a KMKSZ együttműködik más magyar és kanadai szervezetekkel. A KMKSZ-t önkéntes igazgatóság irányítja. A napi feladatokat munkatársaink és önkéntesek végzik.
Programjaink megvalósításához hozzájárulnak City of Toronto Grant Programok
Human Resources and Social Development Pályázat, kanadai gyűjtőakciókban adományozók,
a magyar közösség nagylelkű adományai, természetbeni és egyéb támogatások

Bevételünk kiegészítése érdekében azonban szükségünk van és számítunk az Önök nagylelkű adományaira. A Torontó városától kapott csekély anyagi támogatás irodánk fenntartására is csak alig elegendő. Fennmaradásunkhoz szükség van minden kis adományra, ami lehetővé teszi további működésünket. Segítségükre nagyon-nagy szükségünk van és bármilyen kis összegért hálásak vagyunk.


Nyugdíjasaink karácsonyi ünnepsége a CWT-ben önkénteseink közreműködésével történik.
Ismételten megszervezzük a mindig népszerű és közkedvelt jótékonycélú buszkirándulást.

Tartsanak velünk 2009 április 19-én, vasárnap, ¾ 9-kor (pontos indulás 9 órakor).
840 St. Clair Ave. West (Magyar Ház) Ára: $15 mely magában foglal egy
$15.00-os svéd asztalos ebédet.

Jegyek kaphatók:Iroda 416-762-3569, Klári 416-783-2097

Honfitársaink és közreműködő önkénteseink a Magyar Ház előtt beszállnak a Casino buszba

Tisztelettel kérjük honfitársainkat, hogy adományaikkal segítsék a rászorulókat, és a csekket küldjék el a Hungarian Canadian Community Services címére, hogy közösségünk tagjait továbbra is szolgálni tudjuk. A 20 dolláron felüli adományokra adócsökkentő nyugtát küldünk. Segítségüket hálásan köszönjük!

PETŐFI, AKI FORRADALMAT VEZETETT






PETŐFI, AKI FORRADALMAT VEZETETT


Az 1848-as márc.15-i forradalom előzményeiről és lefolyásáról

Kasza-Márton Lajos beszéde Kitchenerben, 2009 március 15.

Akik az elnyomóiktól megijednek és félnek s főként a félelem ellen nem tesznek semmit, azok járom-járókká válnak, ezáltal önszántukból lemondanak az ember legelemibb jogáról, a gondolati és a cselekvési szabadságról.

Idegen eszme és dogma követőivé lesznek, úgymond modern rabszolgákká válnak.
Jelenünkben ezek a tények láthatóak és követhetőek, így a jelenlegi Magyarországon is. Az idegen pénzhatalmat kiszolgáló kormány a népet egy szerencsétlen, eszméletlenné depolitizált tömeggé alázza, amelynek minden életértékét semmibe veszi és eltiporja.
Nem szabad megijedni tőlük, a megérett forradalmi láz hőfokát nem lehet ugyanúgy sokáig fönntartani, mint a kétes hatalmat, mert az egyszer forradalommá érett népérzelem tüze akármikor, újra és újra fellángolhat. A forradalom eljövetelének idejét nem időegységben mérik, hanem az erkölcs, a lélek, a szellemi tisztánlátás minőségében.
Nagy magyarjainktól idézhetnék sok olyan, a szabadság eszméjéről tett valós megnyilvánulást, és igazságot, amelyek magyar történelmünk folyamán érlelődtek és általuk kaptak nyilvánosságot, de mégis most egy spanyol filozófust említek meg, Ortegát, aki az 1830-as években nagy hatással volt a magyar népi, nemzeti írókra. Ortega azt írta, - " ..a forradalomnak semmi köze nincs a véres erőszakhoz, mert a forradalom nem más mint szellemi állapot. Évekig, hosszú ideig is eltarthat, csak a szellemi értékrendjét kell megőrizni, azt ami előbb-utóbb felőrli az elviselhetetlen, tűrhetetlen rendszert."
Idáig az idézet.
Ha közben mégis megesik a forradalom, mégha leverik, felmorzsolják, akkor is mutatja a helyes utat, nekünk a magyarság önálló, egységes jövőjét, mert mindig esély van a szellemi állapotból kilépő forradalom győzelmére...Úgy érzem, hazánkban már ez a forradalmi állapot nagyon közel áll a megvalósuláshoz.
Ha jól belegondolunk s ésszerűen analizáljuk a jelenlegi állapotokat, akkor ma már nem politikai erők, világnézetek, ideológiák küzdenek egymással, hanem egyszerűen az értelem és a tisztesség, az aljassággal és a butasággal vív szoros harcot.
Visszanézve történelmünkre, bizony a régi mondás szerint "a történelem ismétli önmagát"., 1848 március 15-én a nemzet kívánságaként 12 pontba foglalt követelésekből a mai napig, egy-két pont kivételével semmi sem teljesült.
Mint akkor, most is a nemzet megalázása, javainak elherdálása, idegenkézbe való átjátszása, a nemzeti érzések, az összetartozás minden eszközzel való szétzilálása a cél, ez volt akkor is és ez most is.
Aki követi a mai magyar politikai eseményeket, annak nem kell nagyítóüveg, sem magyarázkodás, a tények magukért beszélnek. Minden időben a piszkos elme piszkos politikát alkot és aszerint él.
Mielőtt hozzáfogtam volna a mai ünnepi megemlékezés anyaggyüjtéséhez, összeállításához, többször jutott eszembe az a kérdés, hogy ma mennyire maradtunk hűek Petőfiék megalkuvás nélküli szabadság eszméihez, ahhoz az örökséghez, amit nemzetben gondolkodók reánk hagytak?...
Amikor felkértek erre az ünnepélyes előadásra, sokszor elmerengtem ezen a két kifejezésen, azon, hogy amikor valamilyen nagy eseményről kell beszélnünk, ünnep-e, vagy megemlékezés az adott történelmi eset? Egy egész nemzetet érintő eseményre igen is emlékeznünk kell, sőt emlékeztetni kell a felnövő generációt. Ünnepeljük azt a nemzeti dicsőséget, amelyet elődeink, őseink kivívtak egykor és a tisztelet is megköveteli az ünnepi hangon való megemlékezést.
Most más megközelítéssel szeretném ezt az 1848 március 15-i szent ünnepünket levezetni: a szereplők lélektükrén keresztül.
Befejezésként viszont olyan témára is rátérünk, amely a mai napig kisérti a magyar nemzetet, az egyetemes magyar nép lelkét.
Kérem kövessenek, menjünk vissza 161 évet, mert ma, 161 éve, hogy megint kisérlet történt a magyar nemzet függetlenségének a visszaállítására, ill. elnyerésére.
Amikor 1847 első hónapjaiban a Pilvax kávéházban megszületett a gondolat egy új lap indítására, " Pesti füzetek " címmel, akkor Petőfi, Pákh, Jókai és Pálffy Albert volt a szellemi vezére ennek a gondolatnak, amelynek eredményeként 10 fiatal író fogott össze s a Tizek Társasága nevet adták maguknak.
Főleg itt Petőfiről lesz szó s hogy jobban megértsük Petőfi jellemét, kitérek valamire: az 1846-ban Dömsödre vonuló Petőfi, valószínűleg itt vetette bele magát az 1789-es és az 1830-as francia forradalom történetébe. Hogy mekkora hatással volt Petőfire a francia forradalom? Ő erről így vall a később megjelent " Irodalmi Naplóban ".
..." Évek óta csaknem kirekesztőleges olvasmányom, reggeli és estéli imádságom, mindennapi kenyerem a francia forradalonak története, a világnak ez új evangéliuma, melyben az emberiség második megváltója, a szabaság hirdeti igéit. Minden szavát, minden betűjét szívembe véstem, és ott benn a holt betűk megelevenedtek és az élethezjutottaknak szűk lett a hely, és tomboltak és őrjöngtek bennem! Így vártam a jövendőt, vártam azt a pillanatot, melyben szabadsági eszméim és érzelmeim, szívemnek ezen elátkozott lelkei elhagyják a börtönt, kínszenvedésük helyét..,vártam e pillanatot: nemcsak reméltem, de bizton hittem, hogy el fog jőni ".
Petőfiről beszélve, lázadó alkata, hányatott, nélkülözésekkel teli sorsa, igazságkereső természete, törhetetlen jelleme, mindez együtt ellenállhatatlanul ragadta a forradalmi eszmék befogadására...
Az akkori nemzet elesettsége és társadalmi elmaradottsága, a Habsburg udvarhoz, Bécshez való kötődés, sokéves érzelmi és eszmei folyamat betetőzésében látott napvilágot.
Ezt a betetőződést majdnem 2 évvel a márciusi forradalom előtt, 1846 májusában rögzíthetjük pontosan. Azért tértem ki erre, hogy részletesebben megvilágítsam Petőfi egyéniségéből sugárzó szabadságszeretetét, amivel a későbbiekben annyiszor találkozunk, sőt ami az utókor számára is követendő például szolgál.
Elősször is, Petőfi alkati jellemzésével szeretném bevezetni ezt a beszámoló leírást. A horvát származású író, Jakov Ivanovics, 1848-ban találkozott Petőfivel s igen jó személyleírást adott a költőről:"...Szemembe ötlött arcának és fejének "szerb" jellegzetessége. ( Mint tudjuk, Petőfi édesapja Petrovics Sándor névvel, szerb származású volt.) Termete közepes volt, vékony, szinte apró . Feje kissebbszerű, kerek, homloka nyílt, kissé nagyobb, de mégis arányos, nem kidomborodó, de nem is élesen hátranyomott, arca félig ovális, száraz, sárgásan sötét színű, arccsontjai - soványsága miatt - mondhatnám kiugrók, mégsem nagyok, állcsontja és a szája keskeny, az orra sem római, sem égbemeredő, hanem a szokásos közepes, tövében kissé horpadt...nem volt Jupiter tonas, de érdekes feje volt... (megj. 1980.) Ezt még kiegészíthetnénk Kertbeny Károly Mária, az 1849-i keltezésű, későbbi jellemzésével: "... érdekes egyéniség, jellegzetes, erős csontozatú, de egészséges arc, némileg bronzszínű, rövidre nyírt, fekete göndör haj,bajúszt hord: egésze avoir jelenség: termete nem magas, de könnyedt és rugalmas csípejű, kicsi, de izmos kezű: az egész jelenséget a keleti fajtának hamvassága önti el".
Érdekességként említem meg, hogy kor-jellemzői, nagyon kevés helyen említik meg, hogy "...Petőfi hangját a sok éjjelezés s különösen a szakadatlan dohányzás érctelenné tette... Két szemfoga, ha nevetett a fogsorból kissé előreállóbbnak tünt föl.., erős állcsontjai, vékony arcának rendkívül határozott jelleget, erős kifejezést adtak. Jókai Mór , így jellemezte legjobb barátját, Petőfit: "..Petőfi fogsorában balfelől egy szemfog ferdén előre nőtt, valóságos kis agyarat képezett ez a kiálló fog, nevetésének oly szatíra-szerű kifejezést adott..." "... Idetartozik még, hogy Petőfi igen kevés étkű volt. Levest, húst evett csupán, a többi ételt alig izlelte..." ( Egressy Ákos: Visszaemlékezése, 1862.)
E bevezető után, kövessük Petőfi, mostani életét, ismerjük meg a forradalomhoz vezető útja egy-két állomását, hiszen nélküle...,na, nézzük csak sorjában mi is történt.
Petőfit, 1846 júliusi visszatértekor, kellemetlen csalódás várja. A Tízek Társaságának tevékenységeit különböző fondorlatokkal megbuktatták. A Tízek Társasága nem szünt meg, a fiatalok a Pilvax kávéházi törzshelyükön továbbra is találkoztak.
Petőfinél maradva, az 1847 március 15-én, egy évvel ama nagy nap előtt megjelent verseskötete mottójául ezt a 6 sort tette:

"Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet."

1847 január 1-én írta e verset, talán előszeleként a közelgő nagy forradalomnak. Miután Petőfi verse " Kutyák és farkasok dala " megjelent, a hazafias költők közül Táncsics Mihályt vasraverve vitték a budai József-kaszárnyába, amiért írásaiban szabadságot követelt a népnek. És a nagy idő, 1848 március 15-e rohamosan közeledett: először Olaszországban, majd Franciaországban, Németországban, Bécsben tört ki a forradalom.
Most pedig lássuk a történelmet rögzítő szent nap eseményeit.
Idézek Petőfi életének egy megörökített szakaszából: "... hogy a tett napja elkövetkezett, - rendkívüli jelenség ez a történelemben - mindenek előtt egyetlen ember érdeme: március 15-e nem lehetett volna Petőfi nélkül. Ez a dicső nap Petőfi Sándor forradalmi szellemének, cselekvő bátorságának köszönhető." Ezt hirdeti és örökíti meg Jókai Mór, a márciusi napokban, Petőfi hű fegyvertársának megragadó szavai, folytatom az idézetet: " Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a Magyar nép, mert ezt a napot ő állította meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel. Petőfi merész föllépése nélkül ki tudja meddig elforgatták volna a politikusok a szóbeszéd archimédeszi csavarát. Egy reggeltől estig tartó fényes álom volt ez az egész nap. Egy folytonos gyönyör, mely olyan édes, hogy szinte fáj! Mint két egymáshoz láncolt fegyvertárs mentünk a nap Fátuma elé Petőfivel."
Ezt a csodálatos nap eseményfonalát, így hagyta ránk Jókai Mór. Fátum volt csakugyan. Történelmi végzet, de a történelemben ritkán fordul elő, hogy a hős és végzete ilyen példásan váljon eggyé. De folytassuk e hős s végzete útvonalát a kiteljesedésig.
Petőfi, március 14-15-re virradó éjszakáján e gondolattal aludhatott el: .." holnap ki kell vívnunk a sajtószabadságot!.., és ha lelövöldöznek?-isten neki, ki várhat ennél szebb halált?!"
És azon a napon, március 15-én kora reggel, Petőfi lakásán, Bulyovszky, Vasvári, Jókai, és Petőfi proklamációt szerkesztettek. Vasvári és Petőfi föl s alá járkáltak a szobában, kint esni kezdett az eső s amikor a prolamáció, vagyis a kiáltvány elkészült, többszöri olvasás, javítás után, indulófélben Petőfi megkérdi: " micsoda nap van ma?"-szerda, felelt egyikük. "Szerencsés nap - válaszolt Petőfi,--szerdán házasodtam meg"! S elindultak a Pilvax kávéházba forradalmat csinálni. Hm, milyen egyszerűnek hangzik ez, milyen könnyen lehet kimondani, de ez a forradalom kezdetétől a végéig mégsem volt olyan könnyű.
Elmondom azt is, hogy miért: az indulatokat, érzelmeket követve gondoljunk bele, próbáljuk átérezni azt a feszültséget, amin az a négy ember akkor átment. Az elszántságot, azt a felelősségvállalást, amellyel a nemzetet kimozdíthatják rabszolgasorsszerű állapotából a Habsburgok idegenszívűségéből. Ők voltak négyen az a hólabda, amely március 15-i lavinát elindította...
Betoldásként mondom, hogy a többit, a történtek egymásutáni lefolyását kisdiák korunk óta megtanultuk, ismételjük és ünnepeljük. Mielőtt befejezném e forradalmár költő körüli események elmondását, úgy érzem valamire még rá kell tenni a nagyítóüveg lencséjét, ami szorosan tartozik e négy ember által elindított lavina vagy görögtűz megértéséhez. Bontsuk egy kicsit széjjel a miértek megválaszolható némelyikét.
Például, amikor az ifjak korán, még reggel 8 előtt a Pilvaxba értek, még nem tudták, vagy csak sejtették azt, hogy a későbbi fejlemények láncolata milyen erőt és hatalmat ad a kezükbe.

Kövessük őket...
Négy ember elindul a Pesten levő Dohány utcából, ahol Petőfi lakott feleségével, Szendrey Júliával. Elindulásuk után a hatalom emberei könnyen feltartóztathatták volna őket, hiszen a besúgók jól működtek akkor is, mint most is és ismerték Petőfi forradalmiságát, de nem történt semmi!-Miért?
Mentek tovább a Pilvaxba, amely Petőfi szerint tele volt fiatalokkal. Itt Petőfi elszavalja a "Nemzeti Dal-t" és Jókai beszél az ifjúsághoz, Petőfi siet, menne, nem akar tovább maradni a kávéházban, hiszen tudja, hogy két fegyveres járőr szét tudná kergetni, zavarni ezt a kis csoportot, hiszen évek óta idegeiben hordozza az üldöztetés megannyi terhét, tudja, hogy lépteit rendőrkémek figyelik s azzal is számolnia kell, hogy a Helytartótanács urainak már biztosan jelentették a Pilvax-i gyülekezést, ami igaz is volt. Tehát Ľ óra várakozás után a 20-30 főnyi csapat, szakadó esőben az Orvosi egyetemre siet. A hatalom nem lép közbe,--miért ?
Ekkor még a hatalom, minden kockázat és áldozat nélkül cselekedhetett volna, de nem tette. Pedig ekkor Pest-Budán, több mint ezer katona várta a parancsot, de a Helytartótanács urai mégsem adtak parancsot a mozgalom elfojtására, mert most még csak mozgalomnak nevezhetjük a fejleményeket, bár az ok utólagosan bontakozik ki a Helytatrótanács urai előtt, t.i. féltek saját hadseregük olasz katonáitól, akikről feltételezték a magyarok iránti rokonszenvet, amely bizonyos fokig igaz is volt.
A másik pedig az, hogy az uraknak sejtelmük sem volt az ifjak valóságos céljairól.
De kövessük őket tovább.
A Pilvax kávéházból az orvosi egyetem a cél, ám az úton egyre többen csatlakoznak hozzájuk, a kis csoportból lassan folyam lesz és így érnek oda. Gróf Zichy császári, királyi kamarás pedig abban a hiszemben él, hogy Petőfiék március 19-re akarják megszervezni a tüntetést. ( Bár a korábbi terv ez volt, de az események mást diktáltak.) A gróf a maga bürokrata szemével a március 15-i felvonulásban csak az egyetemi rektor személye elleni megmozdulást látja,- az ifjak szerencséjére...
Ezek szerint a Helytartótanács nem látta át a helyzetet és ezért nem adott parancsot a fegyveres elhárításra s mire felébredt már késő volt. Petőfi érdeme volt ez is,- hajthatatlan, türelmetlen, habozást nem ismerő sietsége nemcsak alkatából fakadt, hanem tudatos forradalmi számításból tudta, hogy csak órák állnak az ifjúság rendelkezésére.
Az egyetemen megint a Nemzeti Dal, Jókai, Vasvári beszél az egyetemistákhoz, majd kis huzavona után, az ifjúság nagy többsége Petőfiékhez csatlakozik.
Petőfi mérlegel, gyötrődik belülről, bár ő maga látja a végkifejletet, de megérti e az ifjúság és Pest népe a pillanat parancsát? A költő hiába érzi, tudja, hogy itt az idő, ha erről nem tudja meggyőzni a tömeget, így nemcsak önmaga válik halálos, veszélybe-sodródott ámokfutóvá, az ügy is végzetes vereséget szenved! Egy balul sikerült forradalmi kisérlet után a várost minden bizonnyal szigorú katonai ellenőrzésnek vetik alá. De sikerült. A tömeg-görgeteg megindult, ellenállhatatlanul magával sodorva a lakosságot, Pest népét.
Következő állomások: Landerer nyomda, ahol a nép nevében lefoglalt nyomdán először nyomtatják ki a Nemzeti Dalt, cenzúra nélkül.
Képzeljük el ezt a pillanatot, ezt a két szót, milyen óriási jelentősége van ekkor: először, szabadon! Csak mi magyarok tudjuk ezeket a fogalmakat értékelni úgy, ahogyan ezek a magyar lélekben s karakter-alkatunkban megfoganva jelentőségre emelkednek! Az érdekesség kedvéért megjegyzem, hogy Petőfi eddig a Nemzeti Dalt fejből szavalta, érdeke fűzte hozzá, hogy írásos nyom ne maradjon akkor, ha netán balul sikerülnek a dolgok, tehát itt a Landererben, most már az első magyar szabad nyomdában, írni kezdte a Nemzeti Dalt. Siettek, nagyon siettek, kint kb. 5 ezer ember szorongott az esőben, minden perc fordulatot hozhat. Mikor Petőfi kész volt egy versszakkal, Vasvári ollóval levágta és átadta az egyik szedőnek s így tovább mind a 6 verszakot hat munkás szedi ki s az utolsót már diktálja a költő. És megszületik a szabad magyar nyomda első nyomtatványa, a Nemzeti Dal...

Petőfi szaval, a nép ujjong, az eső esik, de az idő s a felkorbácsolt idegek s maga a félelem nélküli akarat ekkor már inkább összatartja a népet, mint oszlatná.
Később, délután mintegy 10 ezer ember a Múzeum előtt hallgatja megint Petőfi versét, innen a nép a városházához megy s Petőfiék a városatyákat csatlakozásra szólítják fel, átadva nekik a 12 pontot tartalmazó kiáltványt.
A városatyák részéről egy kis ellenkezés támad, miközben kint a tömeg, a nép, " ...Most vagy soha! " orkánként zúgja a költő szavát s ekkor a városatyák engedni kényszerülnek. Innen ki Budára, Táncsics Mihály kiszbadítására.
Ugyanott Budán a Helytartótanács felszólítása is megtörténik, miszerint s idézem. " a cenzúrát azonnal töröljék el s a katonaságot rendelettel kötelezze, hogy a forradalom, ill. a fiatalok s a tömeg ügyeibe nem avatkozik bele."
Ez, az utoljára említett követelés, bizonyítéka annak, hogy a költő az egész nap folyamán (szüntelenül) számolt a katonaság erőszakos fellépésével.
Hiszen ekkor már az osztrák hadseregből is leszerelt katonaként szemléli az egész kialakult helyzetet. Szerencsére délután Pesten és Budán még sohasem látott óriási néptüntetés hosszú időre elvette a fegyveres erő beavatkozási kedvét.
A forradalom első napja, március 15-e, amit Petőfi indított, a Nemzeti Szinházban, szinházi előadással ért véget. S mint ritkaság a történelemben, sőt a mi magyar történelmünkben is az, hogy az 1848 március 15-i forradalom egyetlen puskalövés nélkül-vér nélkül zajlott le. Másnap Petőfi így örökítette meg e versben a nagy napot.

..."S te, szívem, ha hozzád férne,
Hogy kevély légy, lehetnél!
E hős ifjúság vezére
Voltam, e nagy tetteknél.
Egy ilyen nap vezérsége,
S díjazva van az élet...
Napóleon dicsősége,
Teveled sem cserélek!

...Szokatlan a dicsekvés, de teljesen jogos: a világtörténelemben sok kiváló forradalmár és sok nagyszerű költő alkotott, de Petőfi az egyetlen költő, aki egy népforradalmat vezetett...
Itt meg is állhatnánk a forradalmár költőnk, Petőfi, e rövid életútjával. Azt hiszem,, ha ezzel lezárnánk, igen nagy kegyeletsértést követnénk el vele szemben. A magyar nemzet, szabadságharcának elvesztésében, leveretésében, nemcsak szabadsága eszmeiségét gyászolta, akkor, s még most is, hanem azt a görögtüzet, azt a szentlelkületű Petőfijét, amely a kivívatlan szabadságával együtt, 1849 Július 31-én részt vesz a segesvári ütközetben, gyalogosan, fegyvertelenül, civil öltözetben, az erdélyi Héjjas falva felé vezető úton, az Ördög-erdő előtt, mind a kettő, a nemzet szabadságának csillaga és Petőfi, a dsidás kozákok bekerítő gyűrűjében eltünt...
Azt a magyar nemzet soha nem fogadta el, hogy ez a , mint ember a segesvári csata hevében meghalt, hősihalált halt és egy feljegyzett közös sírba van temetve...
Nem, Petőfi nem halt meg, Petőfi eltünt, és így dédelgette, éltette a magyar nép, a magyar nemzet költőjét, így tartotta magában élve a szabadság lángját, s a költőt is egyszerre.
És, 1916, augusztus 27-én jött egy olyan hír, amelyet Svigel Ferenc, Oroszországba kihurcolt magyar fogoly, jelentése által, hogy az oda kihurcolt hadifogjok megtalálták Petőfi sírját. Sőt, megjelölték azt a helyet is ahol: "...Magyar hadifoglyok megállapították Ikatovo faluban, illetve a barguzini temetőben,(Szibéria, a Bajkál tó mellett) azt a helyet, ahol 1856-ban, május havának 18-án, Aleszandr Sztyepanovics magyar őrngyot és költőt eltemették..."
Szájhagyomány szerint megtörtént, hogy a kegyetlen megtorlást kilátásba helyező osztrákok elől menekülve, magyar katonák - elsősorban tisztek - az oroszoknak adták meg magukat, azt bizonygatva, hogy ők lengyelek. "... Berezovka mellett van egy kis falu Szibériában. Már negyvennyolcban is idehozták a foglyokat az oroszok.., három és félévig gyalogoltak, míg ideértek. Ma is tudnak magyarul (1927-ben..) Itt hagyták a negyvenyolcas hősöket. Itt hagyták Petőfi Sándort is, ahol a költőfejedelem "...118 oldalnyi verseskötetet írt.
Ugyenebben az évben a Russzkoje Szlovo (Orosz Szó) című, moszkvai újság egy verstöredéket közöl magyarul, 1851-es dátummal, alul Petőfi Sándor saját kezű aláírásával - állítólag ezen aláírást hitelesítették - , majd ez a szöveg olvasható: " Aleszandr Sztyepanovics Petrovics. Vengerszkoje Szelo. " Az utolső vers, amelyet korai halála előtt írt a fiatal és az oroszok között népszerű költő..."
Petőfi Sándor, állítólagos utolső verstöredéke:

"... ÖKÖLBEN A GONDOLAT, TERV,
TÁVOL AZ ÖRÖK HÓ MEZEJÉN".

A vers alatt Petőfi Sándor saját kezű aláírása látható, amelyet igazolt a Kornis Gyulából, Gáspár Jenőből és Vojnovich Gézából álló magyar bizottság. Azután egy dárum van - 1853 és ez a lábjegyzet: Aleszandr Sztyepanovics Petrovics magyar költő.
A magyar nemzet s a világirodalom nagy költője, Petőfi Sándor, tehát 1849 Július 31-én a cári orosz hadsereg fogjaként, sebesülten került Oroszországba, majd többszöri szökések s elfogások után, 1850 Január 19-én, Bajkálon túli száműzetésre itélték Petőfit és Varga nevű bajtársát. Petőfi 1857-ben megnősült Barguzinban, megtalálták házasságáról szóló okmányokat is. Szintén hazakerült Petőfi ott született fiának és unokájának születési bizonyítványa is.
Tehát megtudtuk az igazságot, Petőfi Sándor a Bajkál tó meletti Barguzinban élt és ott temették el.
És Petőfi Sándor halála utáni kálváriája csak ezután kezdődött, mert a magyar állam, a Magyar Tudományos Akadémia, a Petőfi Társaság, és az idegenszívűek társasága, számtalan bizonyítás ellenére sem fogadja el a hiteles tényeket.
Kiszely István és csoportja, Petőfi megtalált csontjait az Usa-ban, DNA-s vizsgálat alá vetették és kimutatták a csak férfiaknál előforduló Y-kromoszómát, amely meghatározóként bizonyította, hogy férfi csontrenszeréből való, de a " magyar állam" nem adta meg az engedélyt, hogy Petőfi elhantolt édesanyától, Hrúz Máriától, bizonyításra csontmintát vegyenek.
Úgy látszik Petőfi Sándornak végképp a segesvári csatában kell elhunynia és ez az "idegenszívűek" jelenlegi diktátuma. De morzsol, őröl az idő és az igazság malma!
Erre, Kölcsey Ferenc örökérvényű mondását bízom a hallgatókra, olvasóra:
" Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé tenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg..."

Bibliográfia: kivonatok, Kiszely István: Mégis Petőfi? c. könyvéből.

Acton, 2009-03-08savesavesave

A Magyar Gimnázium


Beszélgetés Koós-Hutás György, igazgatóval


A Tihanyi születésű Koós–Hutás György, aki már idestova 20 éve lakik Kanadában az az áldozatkész magyar, aki szeptembertől májusig minden szombatját a magyar diákok oktatásának szenteli. A családjával töltött pár óra bizonyította, hogy ők a feleségével, Klárikával, egy szenvedélyes tanító házaspár. Gyuri-szerető édesapa- aki nem csak elmélkedik a magyarság állapotáról, de kihasználva minden lehetőséget, tesz is érte. Gyermekei, akik egyben tanítványai is voltak valaha a gimnáziumban, letették a felsőfokú magyar nyelvvizsgát, és erre nagyon büszkék. A torontói Magyar Gimnázium igazgatója nagy tudású, színes, vígkedélyű egyéniség, nem hiába szeretik a tanítványai.


Magyar-szakos tanárként ismernek Torontóban. Mit jelent számodra tanárnak lenni?

A tanárság számomra hivatás. Amikor 1 évig Németországban nem dolgozhattam, komolyan beteg voltam, mindenem fájt, az orvos nem tudta, mi a bajom. Miután munkát kaptam a Kastl-i Magyar Gimnáziumban, pillanatok alatt meggyógyultam. Biológia-földrajz-történelem szakot végeztem Szegeden, de egyik tanárom mondását soha nem felejtem: "Minden tanár egyben magyartanár is!".

Milyen más területek érdekelnek?

Itt Kanadában special education-ből (szakosításból) szereztem “specialist” szaktanári fokozatot a “Science and Religion” (tudomány és vallás) szakok mellett, a Yorki egyetemen. Életem során polihisztor szerettem volna lenni, ez részben sikerült, több nyelven beszélek (magyar, német, angol, orosz, bár az utóbbi kezd kitörlődni), zenéltem is. Főállásban a Clarkson S.S-ban biológiát és general science-t (általános tudományt) tanítok, másodállásban matematikát az esti iskolákban.



Kinek az írásai állnak hozzád legközelebb? Esetleg van egy mottó, amit belőlük merítesz az életed folyamán?

Több kedvenc íróm és költőm is van, Kós Károlyt nagyon szeretem. Jókai: Melyiket a kilenc közül és Sánta Ferenc: Sokan voltunk cimű novelláit pedig mindenkinek ismernie kellene.

Mottóm Szabó Dezső mondása: "Minden magyar felelős minden magyarért Az irodalom szeretete egyébként édesapámtól ragadt rám, aki polihisztorsága mellett író-festőművész is volt, műterme Tihanyban magánmúzeumként működik. Otthonomban büszkén őrzöm a festményeit.

Beszéljünk a gimnáziumról. Mióta vagy a Magyar gimnázium igazgatója?

Az iskolát 1995 óta vezetem, magamat nem hívom igazgatónak, inkább vezetőtanárnak. 1993 óta tanítok itt történelmet és földrajzot.


Mit kellene az itteni magyaroknak tudni a Torontói Magyar Gimnáziumról?

Az iskola a Senator O'Connor S.S. épületében található (60 Rowenna Drive, ez a Viktoria PKW-n a 401-től délre haladva a 4. lámpánál jobbra levő utca, az iskola új épülete az utca végénél van). Évente átlagban 75-85 tanulónk van, 9-12 évfolyam között, tanulóink érvényes kanadai kreditet kapnak évente, ezévtől kezdődően pedig magyar felsőfokú államvizsgát tesznek a Balassi Bálint Intézet és a Helikon Társaság szervezésében. Felvételi előirás a betöltött 13 év, tudásuk alapján soroljuk be a tanulókat. 3 tantermünk van, az utolsó két évfolyam egy teremben van elhelyezve, évenként változó tananyaggal. A gyerekek felkészültsége nagyon széles palettát mutat, évvégére azonban majdnem egyenlő szintre jutnak. Sokan itt tanultak meg magyarul, az otthoni támogatás viszont nagyon fontos.


Mit taníttatok, és kik az oktatók?

Földrajz, történelem, magyar nyelvtan és irodalom tantárgyaink vannak, 3-4 tanár tanít, képzettek. Kollégáim mind alaposan felkészült kiváló tanárok, öröm velük dolgozni: Bagi Katalin magyar szakos, Vass Gabriella 9-es tudásszintű diákok tanára, azonkívül Lőrincz Mirtil, Nemes Veronika, a feleségem Klári es Bogyó Annamária kisegítők.


Mennyi a tandíj?

Tandíjunk nincs, az iskola ingyenes, egy előleget azonban kérünk a könyvekre, ez 20 dollár könyvenként. Az érdeklődők hívjanak a 416 766-7243 telefonszámon.

A tanitás szombatonként működik 9-12:30 között, évi 26 alkalommal. Az órák: 9:00-10:45, és 11:00-12:30 között vannak. Az éves beiratkozás mindig szeptember végén szokott történni.

Mi a tanintézményetek hivatalos neve?

Az Iskolát régen Helikon Iskolánalak hivtak, igy közismert ma is. MIvel az üzemeltető és kredit kiadó a Toronto Catholic District School Board, igy Magyar Gimnazium a neve, ezzel is ki akartuk fejezni függetlenségünket a tanitás és nevelés kérdéseiben. Az egyik tanár fizetesét azonban mind a mai napon a Helikon Társaság fedezi, ezért hálás köszönetet érdemelnek mindenkitöl, akinek a szinvonalas oktató-nevelő munka fontos. Igy az osztály létszámok alacsonyabbak, különben lehetne 40 fős osztályunk kevesebb tanárral, ami nagy nehézséget jelentene mint a tanároknak úgy a tanulóknak.



Milyen rendszerrel oktattok?

Probáljuk ötvözni a kanadai és a magyar oktatás általunk jobbnak tartott részeit, pl. a memorizálás (versek, törtenelmi nevek, dátumok) nálunk része a tanitásnak, ugyanakkor a differencialt oktatás Kanada által nyujtott támogatását is kihasználjuk. (egyenre lebontott anyag), különösen a felzárkoztató 9. osztályban.


Milyen magyar szervezetekkel tartjátok a kapcsolatot?

Az iskolában megemlékezünk minden jelentős nemzeti es keresztény unnepeinkröl, nyilt az évvégi ünnepi vizsgaelöadásunk, minden évben májusban van a l Szent Erzsébet templomban , utána hagyomanyosan a Magyar Ház Mátyas Pincéjében tartjuk búcsú vacsoránkat.

Munkánkat nagyon támogatja minden magyar szervezet, ki szeretném emelni a Helikon Tarsaságot es a Rákoczi Alapitványt, a Szent Erzsébet Templomot és a Magyar Házat. Més magyar szervezetek tűmogatását is szivesen vesszük.


Mi az élet filozófiád?

Az otthonunk egy magyar sziget, minden magyar, nem is hinnék el, hogy Kanadában élünk, és ez az orszag ezt még támogatja is, hála Istennek! Mindent szeretek, ami az emberrel kapcsolatos. Állandoan olvasok, a zene nélkülőzhetetlen kikapcsolódás az életembe. Kertészkedem, és a megvásárolt romos lakásunkból kastélyt varázsolok. Másra nincs időm, igy is 6-kor kelek legkésöbb, es 12-kor megyek aludni legkorábban, nyáron is. Most az a vágyam hogy minnél több kedves uj diákkal találkozzam a gimnáziumban.

Szeretem azt, amit csinalok.

Elindultam szép hazámbúl…


Elindultam szép hazámbúl…


Beszélgetés Tálas Ernővel, a Svéd Királyi Operaház nyugalmazott operaénekesével


A torontói katolikus templomban megrendezett Szent Erzsébet búcsú különösen nagy számú magyar hívet vonzott ebben az évben, és nem csak a katolikusokat... Egy megújulás érződött a megfoghatatlan érzések energiamezejében. A templomban az állóhelyeket is megtöltő hívek nagy áhítattal követték a Sajgó Szabolcs atya által celebrált szentmisét. A szertartás alatt egy gyönyörű, makulátlan, tiszta lírai tenor csendült fel a kórusból. Később, a díszebéden is hallhattuk ugyanezt a szép tenort, kíséret nélkül. Tálas Ernő operaénekes Handel oratóriumát adta elő angolul, majd a Szt. Erzsébethez szóló himnuszt énekelte magyar nyelven. Mindannyian köszönettel tartozunk a jászladányi születésű Svéd Királyi Operaház tenorjának, hogy templomi búcsúnkat lírai belkántójával ünnepélyesebbé tette. Másnap élvezetes volt elbeszélgetni a művész úrral, aki tehetségével és művészetével egy emberöltőn át szolgálta és gazdagította hallgatóságát.

Az idén már másodízben járok Torontóban – meséli. Ide mindig szívesen jövök, mert a magyar énekszót elvinni a külföldön szétszórtságban élő honfitársaknak nem csak művészi, de hazafias kötelesség. Sokfelé megyek, mert hangomnak a gépi megszólaltatása soha nem ugyanaz, mint az élő előadás. Fontos számomra a közönséggel való élő kapcsolat.

Mivel életpályájának legnagyobb részét a Svéd Királyi Operaház tenorénekeseként töltötte, volt-e arra lehetősége hogy magyar zeneszerzők műveit adja elő ?

- Hogyne. Mindég arra törekedtem hogy a magyar zene jó hírét megörökítsem. Ha én koncertet adok bárhol a világon, abból a magyar szerzők művei soha ki nem maradhatnak. Az lehet magyar népdal, Kodály vagy Bartók népzenei feldolgozás, de lehet Lehár mű, vagy Erkel opera. A magyar szerzők zenei területén sok olyan alkotás van, ami az én lírai tenoromnak megfelel.

Volt-e családi háttere a pályaválasztásának?

- Az éneklési hajlam apám anyai részéről jöhetett. Az apai nagymamám a templomban volt előénekes. Az annyit jelentett, hogy ő adta meg a szólamot, az ő hangja hallatszott a templomban legjobban. Gyermekkoromban az iskolában énekeltem a gyermekkórusban először, mint szoprán, később, a mutáló kor után, tenor lett belőlem.

Van e családja, gyermekei?

- A két gyűrű, amit az ujjamon viselek, két házasságot jelent. Az első feleségem svéd volt, és a házasságunk gyermektelen volt. A második feleségem Svédországba bevándorló magyar volt. Özvegy vagyok. Gyermek nélkül maradtam. Viszont a keresztlányomnak a családját sajátomnak tekintem.

Van egy másik nagyon-nagy családja, a jászladányi iskola, amelyet tudomásunk szerint komolyan támogat?

- Alapítványt létesítettem a jászladányi iskolában, amelynek a kamatjából minden évben érettségi prémiumokat osztanak ki. A jászladányi koncertekért nem kérek gázsit. Ha van bevétel, az az iskolát szolgálja.



Azt jelentette ki a médiában, hogy "Ahol én fellépek ott van a Metropolitan", hogy érti ezt?

- Ezt Caruso mondta egyszer, amikor a milánói Scala-ban és a Metropolitan-ben való szereplése után elfogadott egy Isten háta mögötti kis faluban lévő fellépést. Meg voltak botránkozva barátai. Akkor mondta a nagy énekes zseni: "Barátaim, ahol én énekelek ott van a Metropolitan ". Nem volt igaza?

Tehát Tálas Ernőnek is ez az életfilozófiája?

- Ez azt jelenti, hogy a szép éneket, a belkántót, akárhova is viszem, nem az számít, hogy hányan jönnek el, hogy milyen kisvárosban, faluban lépek fel. Ahol emberek élnek, és ahova meghívnak, el kell menni énekelni.

Hadd tekintsünk be az életének egy igazán örömteli pillanatába…

- Egy magyar barátom elhatározta, hogy az esküvőjét a Szt. Péter Bazilikában tartja, és engem hívott meg tanúnak. Ha ez a tanú énekes is, akkor énekelnie kellett az esküvőjükön. Nagyon boldognak éreztem magam, hogy végre eljutottam életemben oda, ahol egy ilyen csodálatos Isten házában énekelhetek. Az énekesnek a célja a belkántó szolgálata. Az Isten szolgájának nevezi magát az énekes is, mert az embereken keresztül az Istent szolgálja, az ő általa megáldott tehetséget adja át az éneklésén keresztül.

Bölcsészeti kart is végzett, ugye?

- Walter Margitnak, az egyik zenetanárnőnek énekeltem felvételi vizsgán egy művet, úgy húsz éves lehettem. Ő azt mondta, hogy érdemes a hangommal foglalkozni, de a művészi pálya igen labilis. Azt ajánlotta hogy szerezzek magamnak egy "tisztességes" foglalkozást is. Így, megfogadva tanácsát, mielőtt a zeneakadémiai tanulmányaimat elkezdtem volna, a Pázmány Péter Tudományos Akadémia bölcsészeti karára jelentkeztem. A német és olasz szakon négyévi tanulmány után megkaptam a gimnáziumi tanári oklevelemet. Mint énekesi pályára készülő fiatalembernek a nyelvtudás fejlesztése nagyon jól jött. A német a dalnak nyelve, az olasz nyelv az operáé. Egy énekes számára ez a két nyelv nélkülözhetetlen. Óriási segítség volt számomra a latin nyelvtudás is, ami kötelező volt még a gimnáziumban.

Ebből az következik, hogy tökéletesen beszél több nyelvet?

- Tökéletes nyelvtudás nincs. Még az anyanyelvünket sem beszéljük tökéletesen. A német és olasz nyelvet úgy tudom artikulálni, énekelni, hogy ha a közönség körében egy olasz, vagy egy német hallgató ül, úgy érzi, hogy saját anyanyelvén hallja az előadást. Egyébként, én mindent eredetiben énekelek. Így legalább 10-15 nyelv van a repertoáromban. Azt még megjegyezném, hogy a svéd nyelvet 55 év után anyanyelvi szinten beszélem.

Miért választotta Svédországot a kivándorlásnál?

- Két okból választottam, tudatosan. Először azért, mert Európában van. Másodszor, mert semleges ország volt, amely elkerülte a két szörnyű világháborút és humanitásáról volt híres. Plusz, az akkori 1956-os Svéd Királyi Operaház igazgatója, Set Svanholm az egyik legnagyobb Wágner tenor volt egészen 1963-ig, aki sokszor vendégeskedett a Budapesti Operaháznál. Kezdő énekes voltam, 1956-ban fejeztem be az énekes zeneakadémiai tanulmányaimat, s ott álltam munka nélkül, színház nélkül, pályakezdési lehetőségek nélkül. Amikor novemberben kivándoroltam Svédországba, ott próbát énekeltem, és felvettek ösztöndíjas szerződéssel a Svéd Királyi Operába. Megszerettem Svédországot. Megkaptam az indulási lehetőségeket. Később szabadságot kaptam, kiutazhattam más országokba, ahol énekelhettem, szerződéseket, szerepeket kaphattam. Így jutottam el Németországba és Svájcba. A Stokholmi Operánál csak a színpadtól búcsúztam el. Ez annyit jelent, hogy az operaszínpadra már csak a fiatalok kellenek, de a koncert pódium az nyitva áll. Akinek hangja van, egészséges és meg van az ambíciója, az a pódiumon élete végéig énekelhet.

Mi fiatalságának a titka? Nem hittem a fülemnek, mikor bemutatták, hogy 80-ik életévén túl van. Testben, lélekben, hangban nagyon fiatalos. Ezt hogyan sikerült elérnie?

- Elsősorban ezt talán édesanyám génjeinek is köszönhetem. A második tényező a mértékletes élet. Az egyik zeneakadémiai tanárom, Forrai Miklós tanácsát örökre megfogadtam, aki azt mondta, hogy egy énekesnek éjfél előtt ha csak 5 perccel is az ágyban kell lennie és aludni. Egy énekes életében ezt nagyon nehéz betartani, mert az előadások későn végződnek és az éneklésre befektetett energiát általában egy kései vacsorával pótolják. Én vigyáztam rá, hogy mindenben mértékletes legyek.

Munkájáról szeretnék érdeklődni. Egy ilyen művésznek mint ön, mennyit kell gyakorolnia, hogy egy ilyen magas szakmai szintet elérjen és azt tartani is tudja?

- Hát ez is egyéntől függ, vannak énekesek, akik órákig beéneklik magukat. Én nem vagyok az a típus. Ha egészséges a hang, egy futóskála és a szövegnek kis gyakorlása nekem általában elég. Nem vagyok híve a hosszas ordibálásnak.

Apropó a szöveg. Mennyi ideig tart egy szöveget elsajátítania?

-A szöveget könnyen tanulom. Egy műnek a betanulásánál először a dallamot fogom meg, és akkor úgy tanulom rá a szöveget. Az emlékezőtehetségem hála Istennek még nagyon jó most is. Ezt talán az iskolában gyakorolt memory tervnek köszönhetem. A rengeteg verstanulás, amely kötelező volt.

Ki a kedvenc zeneszerzője?

- Én lírikus tenornak születtem, tehát nem erőlködtem azon, hogy Radamest vagy Otellót énekeljek, mert az egyből tönkretett volna még a pályám kezdetén. Megvan a lírikus tenornak a területe. Túlambicionálni magát senkinek sem szabad. Mozartot a szívemben hordozom. Zeneakadémiai tanulmányaimat 1956-ban végeztem és már akkor szerettem volna Taninót vagy Don Ottaviót énekelni a Mozart 200 éves születési évfordulójára, de akkor még iskolás voltam. Később ez a vágyam is teljesült.

Milyen operákat énekelt?

- Énekeltem a Szöktetés a Szerájból, a Varázsfuvolát, a Cosi fan Tuttét, a Don Giovániban a Don Ottaviót, amit az operák operájának is neveznek. Olasz és francia gyöngyszemekből megemlíteném a Gyöngyhalászt, a Traviatát, a Rigolettót, a Bohém életet.

Mikor előad, mennyire fontos a színjáték?

- Szinte gyermekkori élmény, hogy már 14-15 éves koromban színpadon szerepeltem. Előadói tehetségemet ez segítette a későbbi szerepek megformálásában.

Hányszor volt Amerikai körúton?Most hova látogat el?

- Toronto, Los Angeles, Cleveland. Elsősorban a magyarokhoz. Nekik mindig különleges odaadással és örömmel énekelek. Ez a hatodik körutam Amerikában.

Egy kívül álló szemével milyennek látja a kanadai magyar életet, a magyar iskolát?

- Azt érzékelem, hogy az itteni nevelők, pedagógusok törődnek az ifjúsággal és mindent elkövetnek, hogy megmentsék a következő generációt a magyarságnak. A magyar történelem és irodalom tanításával talán megakadályozhatják vagy késleltethetik a teljes beolvadást. Fontos hogy a magyar jelleg és csodálatos anyanyelvünk megmaradjon.

Van e politikai állásfoglalása?

- Én mindig annak voltam a híve, hogy a magyarságunkat minden körülmények között, a világon ellenszélben is, meg kell tartanunk, persze a befogadó ország nyelvét meg kell tanulnunk, mert enélkül egy emigráns sem boldogulhat.

Az élet mottója?

- Mennél több szépséget átadni a közönségnek. A műsoraimat megalkotni úgy, hogy mindig legyen valami új benne, valami népies, valami megfogó, fülbemászó, szívhez szóló.

Szeretettel búcsúzunk és visszavárjuk Tálas Ernő művész urat Torontoba.

Török Erzsébet

St. Erzsébet templom, Toronto

November 18. 2008

TAPOLCZAY LUKÁCS DEZSŐ

TAPOLCZAY LUKÁCS DEZSŐ


Wass Albert az irodalmi delután szereplővel: Zsigmond András dr., Zydron Margit és Tapolczay Lukács.


Lombhullás előtt, Szerző, Toronto 1973, 56 l.


Megrendülve, de Isten akaratában megbékélve tudatjuk, hogy Tapolczay Lukács Dezső, író és költő, Torontóban, 2009 Március 16-án megtért nemes őseihez, a Fény honába...

Tapolczay Lukács, 1923 júniusában született Miskolcon. Elemi és középiskolai tanulmányait itt végzi el, mostoha körülmények fiatalon érlelik emberré.

A háború után innen indul el a hontalanság keserves útján, hogy végül Kanadában állapodjon meg. Irodalmunk művelésével már fiatalon eljegyezte magát. Izzó hazaszeretetét, tisztán csengő verseit, írásait, hamar felfedezik és az emigráns lapokban jelennek meg alkotásai.

1973-ban Lombhullás előtt című verskötete, majd második kötete a Lant lát napvilágot, 1993-ban kiadja a Sóhajok címűt, ezt követi 1998-ban egy vékony füzet, Hangulatképek. Prózai írásai: Korszakok arca, Levél egy kedves baráthoz.

Hosszú időn át a Kanadai Magyar Irószövetségnek s a Pen Klubnak is alkotó tagja volt. Irodalmi nyelvezetével, mély műveltségével, maradandó alkotásaival, tiszta haza szeretetével olyan tiszteletet kapott olvasóitól, irótársaitól, amelyet méltán megérdemelt.

Szerinte az élet s a költészet hivatás a Nemzet szolgálatában. Lukács, magáról soha nem szeretett beszélni, egyszer kértem tőle életrajzi beszámolót az Irószövetség lapjába az Őrtűzbe, s akkor is azt mondta:” minek, az évszámok állandóan változnak, aki ismerni akar, verseimben, írásaimban mindent megtalál rólam...” és milyen igaza volt.

Egy alkotó, íróélet érkezett most befejezéshez, de nem az életműve. Alkotásaiban Tapolczay Lukács Dezső tovább él. Tovább él bennünk írótársakban, akiket megajándékozott barátságával és nem utolsó sorban azokban az olvasókban, akik szerették, mint embert, mint magyar írót s költőt.

... „ Tapolczay Lukács sorsa és művészete a tragikus Magyar Múzsa által kiválasztott költő küldetése a megkésett időben, egy művészietlen sötét korszak embertelen viszonyai között. A szépségre szomjas emberi szellem fároszlángja ez a költészet, a fertőbe sűlyedt kultúra éjszakájában.”...Mondja Péterffy S. József, a Sóhajok című könyve előszavában.

Nem köszönök el tőle, mert versei, prózái olvasásakor velem van. Nagyon régen fogadtuk egymást baráttá, még mielőtt a Lombhullás előtt című kötete megjelent volna és ezen még halála sem fog változtatni.

A Sóhajok című kötetéből idézve :...” Önzésed szolgálat legyen,

mely átvezet az életen

az igazság nevében.

Nemesebb önzés nem lehet,

mint áldozni vért és életet

a hősök szellemében.


Tapolczay Lukács Dezső, hamvasztás utáni búcsúztatója, Torontóban, 2009 március 28-án, délután 2 órakkor, az Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház templomában, Istentisztelet keretében lesz megtartva. Szeretettel kérjük azokat, akik ismerték, szerették, megjelenésünkkel rójjuk le tiszteletünket elhunyt írónk emléke előtt.... Nyugodjon békében. Úgy legyen.

Mindenki iránt tisztelettel: Kasza Marton Lajos

Hadak Útján




„Csak a múlt megbecsüléséből
és tiszteletéből épülhet a jövő.”

Széchenyi István

A katonahősök példája örök


Mint minden évben, úgy most is a két világháború elesett hős katonáira emlékezett a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége. 2008 május 25.-én vasárnap délután, Borbás Károly nyitotta meg a Magyar Kultúrközpont Kodály-termében az ünnepséget.


Borbás Erzsébet müsorvezető-rendező

Borbás Károly az MHBK torontói vezetője




Híres ősünk Széchenyi István gondolatával egyetértve kezdte bevezetőjét Borbás Erzsébet, a megemlékezés műsorvezetője és rendezője. „ Az első és a második világháborúban elesett hős katonáinkra emlékezünk, és azokra is, akik a háborúk következményeként vesztették életüket. Akkor is kötelességünk ezt megtenni, ha a megfáradt emlékezés fájó, szomorú tragikus időket elevenít föl,- folytatta a műsorvezető. - A napi problémák, gondok nem feledtethetik el a múlt dicsőségét és annak hőseit. Ők a harctereken nem latolgatták, hogy megéri-e a küzdelem, a halálveszély, mennyi pénzt kapnak érte, hanem a haza hívó szavára fegyvert fogtak, és küzdöttek. Bátor helytállásukkal, vitézségükkel sokszor kilátástalan helyzetben is hőssé váltak. Hőseink sírjára virágot nem tehetünk, gyertyát nem gyújthatunk, hiszen oly messze vannak tőlünk, így műsorunkkal és koszorúinkkal tisztelgünk előttük, azok nevében is, akik ma nincsenek velünk.”

Két szemtanú üzenete szólt az emlékezőkhöz. Az egyik, a messzi 1914-1918-as világháború harctereiről, egy kedves vers formájában,
„A kis rózsaszín lap”, amit Halmágyi Erzsébet adott elő nagy átérzéssel. A vers története megható. Erzsébet 9 éves korában kapta édesapjától, aki a harctéren találta ezt a verset, amelyet egy ismeretlen katona írt haza édesanyjának és kedvesének. Édesapja kérésére még
most is őrzi a verset. Számunkra azért volt nagyon értékes ez az írás, mert szemtanúként mutatja be a fronton történt eseményeket:


”Vér színű felhők mögött/ A nap kell komorúl/ Lővő árok fölé/ Hűs hajnal borul/ Árkon túl a mezőn/ ezernyi a halott/ És még több talán/ Ennyi elesett a nagy csatán...”



Emlékezők

A második szemtanú a második világháború életéből hozott elő egy megható pillanatot. Szentiványi György zeneszerző a második világháborús évek folyamán a Frontszínházzal járta a harcmezőt, azzal a céllal, hogy a megfáradt katonáknak egy kis felfrissülést, vidám hangulatot teremtsen. Török László idézett a Frontszínház emlékkönyvéből, amelybe az előadáson résztvevő katonák írták be köszönő soraikat Brestlitovban, 1944 Január 12-én, Szentiványi Györgynek, aki arra az alkalomra írt szerzeményének zenéjét és szövegét: „ Kicsi fiam aludj csendben” című dalát adta elő, akkor és most is, mint valaha a fronton harcoló katonáknak. Akkor is, mint most is, könnyeket csalt a hallgatók szemébe.

A hangulatot a Barsi Ernő népdalkör katonadalokkal frissítette.
A műsort a különböző korúak művészi előadása tette színvonalassá. A Szt. Erzsébet iskola tanulói: Szárics Rea, Szárics Márton, az Arany János iskola tanulója: Kovács Marcel, Kacsó Erika gimnazista, és a felnőttek: Balogh Boglár, Török László, Halmágyi Erzsébet, Kasza–Márton Lajos az ünnep méltóságát kifejező verseket adtak elő. Szűcs Béla hazafias dalaival színezte a műsort, zongorán kísérte Szentiványi György.



Élmény volt a program, mert az emlékezést a tények kiderítésével és újrafogalmazásával Gaál Csaba ünnepi beszédéből meríthettük. Nagy figyelemmel követte a közönség a komoly történelmi értéket hordozó ismertetést. Gaál Csaba volt újságszerkesztő, a Kanadai Magyarok Világszövetségének titkára, többek között a következőket mondotta: "Most nem a keleti fronton elesett katonákról akarok emlékezni, hanem a nyugati hadifogoly táborokban történtekről. ....”


Gaál Csaba ünnepi szónok koszorúz

A New York-i születésű Martin Brech, egykori katona, filozófia-professzorként dolgozott a háború után, de egykor, 1945-ben, 18 évesen a 14. gyalogság Company C-nél szolgált, mint gyalogos. Feladata őr volt, valamint tolmács az Eisenhower által működtetett haláltáborban, Andernachban, a Rajna partján. Szavaival élve: tiltakozásaim, (ahogy a hadifoglyokat kezelték a táborban), ellenszenvet és nemtörődömséget szültek, amikor élelemcsomagomat átdobtam nekik a szögesdrót kerítésen. Bajtársaim megfenyegettek, mondván, hogy mi akarattal nem etetjük őket megfelelően. Amikor elkaptak azzal, hogy élelemcsomagot dobtam át a kerítésen, börtönnel fenyegettek meg. Egy magasrangú tiszt is megfenyegetett, hogy ha még egyszer meglátja, hogy élelmet adok a hadifoglyoknak, agyonlő... Néhány ember a táborban valóságban gyerek volt még, 13 évesek lehettek... Többségük idősebb volt. Emlékszem, hogy egy hadifogoly átlag-súlya Andernachban 90 font volt... Megfenyegettek, hogy erről ne beszéljek. Ennek ellenére ez mintegy felszabadított engem, hogy most elmondhassam ezt a rettenetes atrocitást, melyet ott láttam a Rajna-menti Eisenhower haláltáborban.
A Toronto Sun nevű újság Peter Worthingtonja (neves újságíró) önálló kutatást folytatott Kanadában a fogolytáborokról, és hasonló történeteket gyűjtött.
- 1945-ben Amerika és Anglia jóváhagyásával halálra éheztettek több mint egy millió hadifoglyot, köztük több ezer magyar katonát és civilt is. Majd Gaal Csaba így folytatta:
- Ma emlékezzünk azokra, a fenti történettel, akik magyar katonaként estek hadifogságba és e táborokban szenvedtek, akik e táborokban haltak meg úgy, hogy még egy bot sem jutott nekik, nemhogy keresztfa a gödör szélére, amelybe bajtársaik belekaparták őket. A magyarok Istene áldja emléküket. Mi sem felejtünk. Gaál Csaba beszéde fényt derített és átfogalmazta bennünk a félreismert tényeket.
A megemlékezés mottójának Puskás Béla felolvasott levelének tartalmát tekintem, amely egy Voronyezsben, 2008-ban, a Don-menti harcokban szerepet vállalt országok részvételével megrendezett nemzetközi konferenciáról szólt, amely arra invitált, hogy ilyen összejöveteleken jelen kell lenni azért, hogy a tragikus sorsú II. magyar hadsereg történetét, a katonák tragédiáját minél teljesebb mértékben megismerjük. A levélből megtudtuk, hogy a voronyezsi és a sztálingrádi levéltárakban jelentős mennyiségű magyar irat van, amelyet eddig senki nem kutatott.














A koszorúzás meghitt pillanata

Fontos gondolat, amelyet többen is hangsúlyoztak a konferencián, és amit mi itt teljes mértékben elfogadtunk, hogy a katonasírokat kölcsönösségi alapon minden nemzetnek gondozni kell. A síroknak a népek közötti barátságot kell szolgálnia és nem az ellenségeskedést. Az elesett katona, aki abban a tudatban halt meg, hogy hazáját szolgálja ma már nem ellenfél, megilleti a méltó sírhely és a kegyeletteljes megemlékezés lehetősége. A konferencián valamennyi delegációnak egy kis harangot adtak azzal, hogy ennek hangja az elhunyt katonák lelkéért szóljon. A mi megemlékezésünkön a kürt szomorú hangja tudatta, hogy nem feledtük a hős katonák emlékét. Nem hal meg az a katona akire emlékeznek.
A torontói egyházak és egyesületek koszorúzásával és a Himnusz hangjaival ért véget az ünnepség.

Török Erzsébet




Bogyay

A Magyarság jobblétéjért teszünk...


Tíz kérdés Bogyay Elemérhez a Magyar Világszövetsége Kanadai Országos Tanácsának elnökéhez.
Bogyay Elemér a magyarok élén áll hosszú évek óta Torontóban. Ő volt az egyik gyakran emlegetett erős magyar házi elnök, amely egy komoly nemzeti centrummá alakította az akkori torontói Magyar Házat. Bogyay Elemért Trianon 85-dik évfordulójának ünnepén 2004-ben választották a Magyar Világszövetség Kanadai Országos Tanácsának elnökévé. A beszélgetésünket Bogyay úr egy történettel kezdte: “Vagy egy éve az elnöki beszámolómban megemlitettem, hogy részt vettem az élőláncban a Parlament körüli tiltakozásban a sterilizálás ellen. Valaki közbeszólt, hogy mi köze ehhez az MVSZ-nek. Én azt válaszoltam "Igaza van, ez nem a Világszövetség dolga. De mivel az orvosi kamara meg az egyházak nem emelték fel a szavaikat a még meg nem született magyar polgárok védelmében, és az MVSZ alapelve az ÉLET VÉDELME, nekünk fel kellett emelni szavunkat. Mi kötelességünknek éreztük nemet mondani a sterilizálásra, mint olyan eszközre, amely a magyar nemzet kiírtására van irányítva”.

1. Mi a Magyar Világszövetség alapelve?

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a magyar közösségek legalapvetőbb értékeinek szóvívője: az igazságot, a méltányosságot és a tisztességet tekinti alapelvének, mely akkor érvényesülhet, ha áthatja az összességet, a szolidaritást, a szeretetet és az életigényt. Azonkivűl a magyar nemzettudat ápolása és a magyar nemzet erősödése és megmaradása.

2. Mi a történelme a Magyar Világszövetségnek?

70 éves az MVSZ ebben az évben. A Magyar Világszövetség a Magyarok Világtalálkozóján határozódott meg a 30-as években, amelynek működése kulturális jellegű volt, s ami a külföldön, elsősorban Nyugat-Európában és a tengeren túl élő, magyar gyermekek oktatásával és az információ csere megszervezésével foglalkozott. 1938 augusztusában a II Világkongresszuson gróf Teleki Pál és báró Perényi Zsigmond javaslatára megalakították a Magyarok Világszövetségének szervezetét az MVSZ-t, amelynek az első elnöke báró Perényi Zsigmond koronaőr, a Magyar Nemzeti Szövetség vezetője lett .
3. Mi volt az MVSZ legfontosabb célja megalakuláskor? Az akkori Alapszabályból idézek: "A Magyar Világszövetség támogasson minden olyan munkát, amely arra irányul, hogy a külföldön élő magyarok között a magyar nyelvet és kultúrát megőrizze, fejlessze, és erősítse az Óhaza és a külföldi magyarság közötti kapcsolatokat."

4.Milyen problémákkal küzdött és küzd a Világszövetség a hozzánk közelebb lévő időkben?

Mivel nem Boros Péter lett megválasztva a Magyar Világszövetség elnökévé Orbán Viktor idejében, hanem a mai napig e szervezetet irányító elnök Patrubány Miklós, az MVSZ-től egy tollvonással meg lett vonva az anyagi támogatás. A további kormányváltásnál a Magyar Szocialista Párt irányította magyar állam sem sietett a támogatást visszaadni. Most pedig az a veszély áll fenn, hogy sajnálatosan vannak olyan erők, amelyek a fentebb említett 70 éves múlttal rendelkező MVSZ-t szeretnék megszüntetni, a Tabajdi Csabáék által szorgalmazott Magyar Világtanács létrehozásával, amelynek a mai magyar állam a támogatást 5 évre előre megadta. Messzemenőleg nem vagyunk benne biztosak, hogy ez a szervezet igazán képviselné a magyarság érdekeit a világban, úgy mint azt a most működő Magyar Világszövetség teszi.

5. Milyen programokon dolgozik a Világszövetség mostanság?

Az MVSZ meghatározó célja a nemzet világméretű egységének megteremtése az önrendelkezés emberjogi elve alapján. A magyar nemzet számbeli növekedése. A magyarság kulturális és gazdasági gyarapodása. A magyaságra való nevelés, a magyar öntudat életben tartása. Kulturális és gazdasági együttműködési programok kifejlesztése a különböző országokban élő magyarok között. A Kárpát-medencében élő magyarok támogatása. Magyar állampolgárságot minden magyarnak-mozgalom indítványozása. Vagyis befolyást gyakorolni annak érdekében, hogy a magyar állampolgárság az azt igénylő minden magyart alanyi jogon illesse meg.

6.Milyen akciókat működtett a mostani MVSZ?

A fő akciónk most itt Kanadában megakadályozni az Erdélyben lévő magyar területek kiírtását, a kárpát-medencei folyók beszennyezését, biztosítani az erdélyi emberek egészségének védelmezését. Ez a verespataki aranybányának a megnyitásával áll kapcsolatban, amely nagy kárt okozna az ott élő magyarságnak és a magyar-lakta területnek. Már a kanadai médiából is értesülhettünk, hogy a Gabriel Resources, torontói vállalat, szeretné eltüntetni a föld színéről Verespatakot. Három éve Patrubány Miklós adott egy S.O.S. telefont, hogy csináljunk valamit. Mi mozgósítottuk a Green Peace környezetvédőket, meghívtuk Hornok Ernőt egy Gyomaendrődi újságírót, akinek a Verespatak tragédiájáról szóló nagyszerű 100 képes kiállítását körülvittük Ottawától Clevelandig. Én is vettem részvényeket a Gabriel Resources-től, hogy értesüljek a fejleményekről (nem meggazdagodás céljából). A következő részvénytársasági gyűlés június 19-én lesz a St. Andrews Clubban, 150 King St., West, Torontóban reggel 9:30-kor. Ezúton is kérek mindenkit hogy jöjjenek el tüntetni és tiltakozni a verespataki aranybánya kinyitása ellen! Mert ha ez a bánya elindul 40-szer nagyobb kárt fog okozni a magyar folyókban, mint 8 éve a nagybányai baleset után. Ez év április 2-án Budapesten egy sajtókonferencia is volt tartva ebben a kérdésben az MVSZ részvételével, ahol jelen volt Kondor Katalin és a verespatak kiállitás szervezője Hornok Ernő újságíró is.

7.Hogyan tudja fentartani az MVSZ magát a kormány támogatása nélkül?

Nagyon nehezen. Például részben folyóiratok és könyvek kiadásával. Négy éve adtuk ki a Honlevél havilapot melybe nagyszerű cikkek találhatók. Itt Torontóban is sokan megrendelték. Kapható a Mézes Mackóban, a Tüskénél és a Blue Danube-ban. Nemrégen megjelent a Magyarságtudományi tanulmányok című történelmi dolgozat, ami harminchét lebilincselő tanulmány 850 oldalon, a világ legnevesebb magyar történészei, tudósai és egyetemi tanárok tollából. Gyönyörű kiadás. A főszerkesztője Botos László. Amellett, hogy a könyv bevétele anyagilag támogatja az MVSZ-t, minden magyarnak olvasásra ajánlott.

8. Mit tud egy magyar tenni a Világszövetség égisze alatt?

Például egy ilyen akciót támogatni, mint a Regnum Marianum Templom cserkészei Borsai Csaba vezetésével szervezett biciklituráját.Ez évben ismét jönnek Kanadába egy 1500 km-es túrára. Július 14-én érkeznek Montrealba. Ottawaban es Kingstonban július 30-án lesznek. Utána Port Hopeban, ahol az MVSZ Kanadai OT elnöke a vezetőséggel fogja vendegül látni őket. Borsai Csaba 2000-ben már rendezett túrát a Millenium év tiszteletére, akkor 1000 km-t tettek meg az ezeréves évforduló alkalmából. Sok tennivaló van azonkívül. Közösen fellépni a magyar értékekért, mint például a Benes dekrétumok ellen, az országos zászló visszaállításáért. Kiállni Verespatakért, Vass Albert ártatlanságáért, küzdeni azért, hogy minden magyarnak lehessen magyar állampolgársága. Ha nagyot merünk álmodni, nagyot fogunk elérni.

8. Hogy lehet valaki a Világszövetség tagja? Mi a Honlevél?

Az alapszabály szerint az MVSZ tagja lehet mindenki, aki magát magyarnak vagy a magyarsághoz tartozónak vallja, a magyarság ügye mellett elkötelezett, az alapszabályban foglaltakkal egyetért, a Szövetség tevékenységében aktív részvételt vállal, és együttműködési szándékát írásban, a belépési nyilatkozat kitöltésével kifejezi. A Honlevél egy útlevél-nagyságú 34-oldalas igazolvány. Gondolkozzunk azon a tényen, hogy az Útlevél elenged, a Honlevél összeköt. Az igazolvány két borítólapján a Himnusz és a Székely Himnusz szövege van. Ez egyben a világszövetséghez tartozó igazolvány is.
9. Hány tagja van jelenleg a Magyar Világszövetségnek Kanadában?

Kanadában kb. 250 tagja van a Magyar Világszövetség Országos Tanácsának jelenleg. Torontón kivül Montreal, Ottawa, Calgary, Edmonton azok a városok, ahol vannak tagjaink, és amióta az új, az MVSZ-el ellentétben álló Világ Tanács megalakulásának híre eljutott magyarjainkhoz, csak Torontóban több mint 30 új tagunk lett. A Tagságot továbbra is gyarapítani szeretnénk.

10. Hogy tud egy bárhol a világon élő magyar együttműködni a világszövetséggel?

Az MVSZ mindig a magyar érdekek védője, legyen az állampolgárság, Trianon, Benes dekrétum, stb.. Alapítása 70. évfordulójára időzítve, a Magyarok Világszövetsége 2008. augusztus 16-20. között megrendezi a Magyarok VII. Világkongresszusát Budapesten Magyarországon. Ebben az évben ünnepeli az MVSZ a Wass Albert évet. Május 13-án este 7:30 pontosan lesz megtartva a Torontói Magyar Ház Kodály termében a küldöttválasztó gyűlés, amelyre remélem sokan eljönnek. A helyszínen is be lehet lépni az MVSZ-be, és igényelni Honlevél igazolványt, amihez két kis fénykép szükséges. Minden magyarul érző tagra szükség van ! Minden magyar hangra szükségünk van! Minden magyar életre szükségünk van! Támogassuk a magyar érdekeket! Lépjünk be minél többen a Magyar Világ Szövetségbe!

Kérdezett:

Török Erzsébet, Torontó

Április, 2008