Wass Albert az irodalmi delután szereplővel: Zsigmond András dr., Zydron Margit és Tapolczay Lukács.Lombhullás előtt, Szerző, Toronto 1973, 56 l.
Megrendülve, de Isten akaratában megbékélve tudatjuk, hogy Tapolczay Lukács Dezső, író és költő, Torontóban, 2009 Március 16-án megtért nemes őseihez, a Fény honába...
Tapolczay Lukács, 1923 júniusában született Miskolcon. Elemi és középiskolai tanulmányait itt végzi el, mostoha körülmények fiatalon érlelik emberré.
A háború után innen indul el a hontalanság keserves útján, hogy végül Kanadában állapodjon meg. Irodalmunk művelésével már fiatalon eljegyezte magát. Izzó hazaszeretetét, tisztán csengő verseit, írásait, hamar felfedezik és az emigráns lapokban jelennek meg alkotásai.
1973-ban Lombhullás előtt című verskötete, majd második kötete a Lant lát napvilágot, 1993-ban kiadja a Sóhajok címűt, ezt követi 1998-ban egy vékony füzet, Hangulatképek. Prózai írásai: Korszakok arca, Levél egy kedves baráthoz.
Hosszú időn át a Kanadai Magyar Irószövetségnek s a Pen Klubnak is alkotó tagja volt. Irodalmi nyelvezetével, mély műveltségével, maradandó alkotásaival, tiszta haza szeretetével olyan tiszteletet kapott olvasóitól, irótársaitól, amelyet méltán megérdemelt.
Szerinte az élet s a költészet hivatás a Nemzet szolgálatában. Lukács, magáról soha nem szeretett beszélni, egyszer kértem tőle életrajzi beszámolót az Irószövetség lapjába az Őrtűzbe, s akkor is azt mondta:” minek, az évszámok állandóan változnak, aki ismerni akar, verseimben, írásaimban mindent megtalál rólam...” és milyen igaza volt.
Egy alkotó, íróélet érkezett most befejezéshez, de nem az életműve. Alkotásaiban Tapolczay Lukács Dezső tovább él. Tovább él bennünk írótársakban, akiket megajándékozott barátságával és nem utolsó sorban azokban az olvasókban, akik szerették, mint embert, mint magyar írót s költőt.
... „ Tapolczay Lukács sorsa és művészete a tragikus Magyar Múzsa által kiválasztott költő küldetése a megkésett időben, egy művészietlen sötét korszak embertelen viszonyai között. A szépségre szomjas emberi szellem fároszlángja ez a költészet, a fertőbe sűlyedt kultúra éjszakájában.”...Mondja Péterffy S. József, a Sóhajok című könyve előszavában.
Nem köszönök el tőle, mert versei, prózái olvasásakor velem van. Nagyon régen fogadtuk egymást baráttá, még mielőtt a Lombhullás előtt című kötete megjelent volna és ezen még halála sem fog változtatni.
A Sóhajok című kötetéből idézve :...” Önzésed szolgálat legyen,
mely átvezet az életen
az igazság nevében.
Nemesebb önzés nem lehet,
mint áldozni vért és életet
a hősök szellemében.
Tapolczay Lukács Dezső, hamvasztás utáni búcsúztatója, Torontóban, 2009 március 28-án, délután 2 órakkor, az Evangélikus Református Magyar Egyesült Egyház templomában, Istentisztelet keretében lesz megtartva. Szeretettel kérjük azokat, akik ismerték, szerették, megjelenésünkkel rójjuk le tiszteletünket elhunyt írónk emléke előtt.... Nyugodjon békében. Úgy legyen.
Mindenki iránt tisztelettel: Kasza Marton Lajos
No comments:
Post a Comment